reggel 68.0-t mértem, de a mérleg billegett, mint ami többet akar mutatni.

...ja és tegnap megszegős nap volt. Ettem egy péksütit és egy süteményt nap közepén, azért, mert nem volt itthon másféle kaja, pont minden kifogyott már, én meg éhes voltam és ez volt közel és nem akartam nagybevásárolni menni, mert reméltem, hogy beesik valami meló. Aztán ha már úgyis mindegy, úgy döntöttem, legalább olyasmivel bűnözzek amit szeretek is, este sütöttem csirkeszárnyat és megettem, ezt normálisan azért nem csinálom, mert nem mérhető a kalóriája. De sok csirkeszárny volt. Öt, talán. Na ez nagyon jól esett, a pékáruval ellentétben, ami inkább olyan közömbösféle, valami diétás cucc éppúgy megtette volna helyette.
Ma viszont vissza a diétához. Bevásároltam csirkemellet, kefírt, joghurtot, tojást, zöldséget, meg vettem egy nagy salátakeveréket, annak a szűk fele volt a reggeli, pirított csirkemellel. 270 g saláta, kevés joghurttal, só. bors, fokhagyma a joghurtba, 150g csirkemell pirítva, összesen 300 kcal. Utólag azt mondanám hogy 100g csirke elég lett volna, a zöldség meg lehetett volna kicsit több, meg a joghurt is. Amúgy fincsi is, kielégítő is. Tökre lehet ilyesmin élni, pl párizsis zsömle helyett.

...Drágább azt hiszem... na számoljunk.... nagy saláta öööö 700 Ft, talán, ez mondjuk a fele volt, 350 Ft. A zsömle olcsóbb. A csirkemell úgy 200 Ft, kb egy árban a párizsivel, de párizsiből kevesebbet szoktak használni. Nem tudom, mi van még egy párizsis zsömlében, vaj talán, passzolom. Ezzel együtt az én kajám relatív drága. A különbség leginkább a zöldségben van, az drágább, mint a pékáru. Gyanús, hogy a pékáru eleve egy ilyen dolog, azért épül rá a kultúránk, mert olcsó. Manapság sokan megengedhetnének maguknak mást, a régi idők szegényembere nyilván ezt nem tehette meg, a hagyomány meg onnan jön. Meg persze fizikai munkásnak kell a kalória, az is új szempont, hogy az emberek nem akarnak elhízni.